Szerző: Eszter

Ha most tervezzük a lakásunk felújítását, vagy a házépítést, vagy éppen van lehetőségünk változtatni a berendezésen, akkor érdemes végig gondolni, hogy milyen praktikus dolgokat kell beépíteni/kialakítani a könnyebb együttélés érdekében.

Először is nézzük, hogy mikre lehet szükségünk, amikor hazaérünk egy igazán latyakos napon a sétából? Gondolom ismerős a kép: kutyánk összes mancsa sötétszürke, kisebb kutya esetén pedig nemcsak a lábak, de a has is sáros. Nagyon praktikus, ha a bejárat környékén, például a mosókonyhában kialakítunk egy kb. 50 cm magas, csempézett fallal körülvett, zuhanyfejjel felszerelt tappancsmosót, ahol le tudjuk mosni kedvencünk lábait. Ha erre nincs lehetőség, mert kedvencünk nem hagyja, hogy lemossuk a lábait vagy egyszerűen négy (azaz túl sok )kutyánk van, akkor a legjobb, ha a bejárat közelében kialakítunk egy olyan részt – az előszoba vagy a mosókonyha területén -, ahová a kutyákat el tudjuk zárni arra a kis időre, amíg megszáradnak és lepereg róluk a sár. Így csak kis területen kell felmosnunk. Természetesen ide mindenképpen padlólap kerüljön, jó ha figyelünk arra is, hogy a fuga sötétebb színű legyen, mert a világos színű fuga egy idő után foltos lesz a sártól és nehéz tisztítani. Ebbe a helyiségbe csak zárt szekrényeket, polcokat tervezzünk, mert így könnyebb a takarítás, ha vizes kutyánk megrázná magát.

Ami a lakásban felgyűlő szőrt illeti, azt könnyedén lehet kezelni, ha veszünk egy robotporszívót. Ez az okos gépezet programozható és amíg mi nem vagyunk otthon, addig felporszívóz. A hozzá tartozó dokkolóegységnek érdemes már a lakberendezési tervezés fázisában szintenként helyet találni és kialakítani hozzá az elektromos csatlakozót is. Arra figyeljünk, hogy egyes háziállatok félhetnek a gépezettől, ezért jó, ha külön tudjuk zárni őket a működő robotporszívótól. Sok háziállat esetén olyan készüléket érdemes venni, amelyik magától kiüríti a portartályt, így elkerülhetjük, hogy a porszívó a program közepén leálljon, mert megtelt a “porzsák”.

Forrás

Nagyobb, súlyosabb háziállat esetén jobb padlólapokkal burkolni azokat a helyiségeket, ahol a kedvencünk előfordul a lakásban. Ha mégsem tudunk megbarátkozni a hideg kőburkolattal, akkor mindenképpen keményfa padlót válasszunk, de legyünk felkészülve rá, hogy kb. 5 évente fel kell majd csiszoltatnunk, mert a körmök megkarcolhatják. Néhány tipp, hogy milyen fából válasszunk parkettát: tölgy, juhar, cseresznye, szilfa, platán.

Ami a falakat illeti, abban biztosak lehetünk, hogy kutyánk imád majd nekidőlni itt-ott, emellett vizesen meg is fogja rázni magát, így a fal is piszkos lesz az ő magasságában. Hogy hosszabb távon tiszta maradjon a fal, fel lehet rá tenni átlátszó műanyagtapétát a kutya magasságáig. Ez könnyen lemosható, de egy pár év után megsárgul és akkor már nagyon látszik, ezért cserélni kell. Választhatunk úgynevezett lemosható festéket is, de ez az erősebb vagy a gyakori sikálást nem igazán bírja, tehát pár évente festetnünk kell majd. Ha egyik megoldás sem szimpatikus, akkor fapanelekkel is burkolhatjuk a falat, itt persze ne a régimódi lambériára gondoljunk, hanem inkább a klasszikusabb stílusú házak fapaneljeire vagy az egészen modern, minimál terekbe tervezett falburkolatokra.

Hasznos, ha már előre tudjuk, hogy melyik helyiségbe fogjuk beengedni a kutyánkat és úgy alakítjuk ki a szobákat, hogy a lakás bizonyos területei elzárhatóak legyenek. Nálunk például egy gyerekajtó akadályozza meg a kutyacsapatot az emeletre való feljutásban.

Ha nem szeretnénk színes műanyagtálakon átesni, akkor érdemes olyan konyhapultot csináltatni, amelybe el tudjuk rejteni a kutya tálját, amikor nem eszik. Az ivótálat viszont semmiképpen ne tegyük ide, mert fontos, hogy a kutya bármikor hozzá tudjon férni a vizéhez.

Egy ehhez hasonló szekrényke is jó szolgálatot tehet, ha elfér a konyhában vagy az előszobában. Ebben el tudjuk rejteni a kutyatálakat és a kutyatápot és ráadásul a külsejét teljesen hozzá tudjuk igazítani a berendezés többi részéhez. Mivel a legtöbb kutya nagyon izgatott lesz, ha látja, hogy a gazdi készíti elő az ételét, ezért jó, ha erre van egy külön hely – például ennek a szekrénykének a teteje -, ahol nyugodtan ki tudjuk porciózni a vacsorát, anélkül hogy a kutya belenyalna, kiöntené.

Néhány fontos dekorációs szabályt sem árt betartani, amikor kutyabiztossá szeretnénk tenni a lakást. Az egyik, hogy földre és farokmagasságba ne tegyünk törékeny tárgyat, mert a futkosó, örömködő kutya könnyen eltörheti. A legjobb, ha a kutya magasságáig nincsenek nyitott polcok azokban a helyiségekben, ahol kedvencünk megfordul, mert ebben a magasságban – főleg aktív kutya esetén- sok a szálló szőrszál és minden nagyon gyorsan poros/szőrös lesz.

A nappaliba bőrkanapét válasszunk, ezt könnyebb tisztán tartani, mint a szövettel borítottat és ne fektessünk be kézi csomózású perzsa szőnyegbe, mert nem fogjuk tudni kiszedni belőle a szőrt és a kutyakarmok is komoly kárt okozhatnak. Ha szőnyeget szeretnénk, akkor válasszunk olcsóbb, gépi szövésű szőnyeget, amit nem sajnálunk majd, amikor a kutyánk kaparva “ágyaz” magának rajta.

Még két jó ötlet azoknak, akik el szeretnék rejteni kutyájuk fekhelyét napközben – íme a szekrénybe épített felhajtható és az éjjeliszekrénybe integrált kutyaágy:

Remélem, tudtam néhány hasznos tanáccsal szolgálni azoknak, akik könnyebbé, konfliktusmentesebbé szeretnék tenni a kedvencükkel való életet. Lehet, hogy le kell mondanunk egy szép perzsaszőnyegről vagy szövetkanapéról, de ne felejtsük el, hogy kutyáink már nagyon sok mindenben alkalmazkodtak hozzánk. Azt hiszem, néhány kompromisszumot mi is megköthetünk cserébe a több évezredes hűségért és barátságért, amit tőlük kapunk.